Az eset 2018 júniusában történt egy cipőboltban, de a tanulsága sokkal messzebbre mutat. (megjegyzés: a GDPR ehhez képest az előző hónapban lépett hatályba).


A történet röviden:

  • a vevő cipőt vásárolt kb. 10ezer Ft értékben, húszezressel fizetett
  • a boltból kifelé észrevette, hogy a blokk szerint kapott 10.010 Ft visszajárót, de valójában – állítása szerint – nem kapott egy fillért sem
  • visszament a boltba és jelezte a problémát: a bolt szerint megkapta a pénzét, de jegyzőkönyvet vettek fel és javasolták a vevőnek, tegyen bejelentést a rendőrségen
  • a vevő ezt tette, majd visszament a boltba: kérte a felvételt, amit az üzlet kamerája rögzített az esetről, hiszen az lehetett az egyetlen bizonyítéka az állítása alátámasztására
  • Az üzlet ekkor nagyot hibázott: arról tájékoztatta a vevőt, hogy a kamerák felvételét csak a rendőrségnek adja ki, ha ők ezt hivatalosan – az eljárásuk lefolytatása érdekében – kérik tőle. A vevő (a GDPR szóhasználatával az „érintett”) annyiban sem tudta érvényre juttatni jogait, hogy – írásban, egy levélben megfogalmazott kérésének eleget téve – legalább addig zárolják a felvételt, amíg a hatósági jelzésre sor kerül. Sőt, ezt a kérését később rögzítette a boltban, a Vásárlók könyvében is, vásárlói panaszként megfogalmazva.
  • Az üzlet ismét hibázott: a vásárlói panaszra válaszul – szintén írásban – előadták, hogy a kasszában az adott napi záráskor nem volt többlet…
    De hogy jön ez ide, nem ez volt a panasz lényege! – mondhatnánk…
  • Mire a rendőrség megtekintette volna a felvételt, az már törlésre került.
    Végül a kereskedő elismerte a hibáját, első lépésként a nem megfelelő kommunikációt. Az érintetti jogérvényesítésre irányuló kérés (a kép megtekintésére és/vagy a zárolására) teljesítésének megtagadása a – GDPR alapján – jogellenes volt.

Ezen kívül nem rendelkezett semmilyen szabályozással a kamerahasználatra vonatkozóan, s persze szabályok híján a munkatársai sem lehettek kiképezve a hasonló ügyek jogszerű kezelésére, valamint az érintettek GDPR és Info tv. által elvárt szintű tájékoztatása sem valósulhatott meg.

Tetszett? Oszd meg!
Facebook
Linkedin
Pinterest
EMAIL
PRiNT

A cikk szerzője

További cikkek
AI-használat jogi kihívásai

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a mindennapi vállalati működésben egyre elterjedtebb, azonban számos jogi kérdést vet fel, amelyek megfelelő kezelése nélkül jelentős kockázatokat rejthet magában. Melyek az MI-használat legfontosabb jogi

Adat- és kibervédelem cégvezetőknek!

2025-ben meg kell ismerned a ZERO TRUST modellt! Óriási előrelépést jelentene, ha a magyar cégek, vállalatok vezetői fejében a „Zero Trust modell” lenne 2025 első olyan projektje, amit az adatvédelem

10 pontos bírságmentes GDPR Szabályzat cheklist amivel KKV-ként elkerülheted a bírságot!

Töltsd le a 10 pontos tájékoztatónkat, amiben elmondjuk mik azok az elemek, amiknek szerepelnie kell az adatkezelési tájékoztatódban, hogy elkerüld a bírságot!