Keresés

Kategóriák

  • Uncategorized

  • GDPR

  • Egyéb kategória

Címkék

gdpr megfelelés
gdpr
ai
adatvédelem

Beszéljünk a kamerás megfigyelés GDPR-kockázatairól

Tartalomjegyzék

A kamerahasználat egy vállalkozás számára természetes biztonsági eszköz. Adatvédelmi szempontból azonban a kamerás megfigyelés személyes adatok kezelésével járhat …

Egy KKV ügyvezetője gyakran így gondolkodik:

„Felszerelünk pár kamerát, mert volt már lopás.”

Vagy:

„Kell kamera a bejárathoz, a raktárhoz és a pénztárhoz.”

Ezzel önmagában nincs baj.

A vagyonvédelem, személyvédelem, üzembiztonság vagy egyes munkaszervezési okok valós üzleti érdekek lehetnek.

A probléma ott kezdődik, amikor a kamerarendszer adatvédelmi szempontból láthatatlan marad.

  • Van kamera.
  • Van felvétel.
  • Van hozzáférés.
  • Van visszanézési lehetőség.
  • De nincs megfelelő tájékoztatás.
  • Nincs világos cél.
  • Nincs jogalap-vizsgálat.
  • Nincs érdekmérlegelés.
  • Nincs pontos megőrzési idő.
  • Nincs szabály arra, ki nézheti vissza a felvételeket.
  • És sokszor a GDPR-dokumentációban sem szerepel megfelelően a kamerás adatkezelés.

Pedig a kamerás megfigyelés nem „technikai apróság”.

Ha a felvételen természetes személy azonosítható, akkor személyes adat kezelése történt. Ilyenkor a GDPR szabályait figyelembe kell venni. Nem lehet vagy „érdemes”, hanem kell!

Egy kamera rögzítheti például:

  • munkavállalók mozgását;
  • vásárlók vagy ügyfelek jelenlétét;
  • beszállítók érkezését;
  • rendszámokat;
  • arcképmást;
  • munkahelyi viselkedést;
  • pénztári vagy raktári folyamatokat.

Ezért a kamerás megfigyelésnél az első kérdés nem az, hogy „hova lenne praktikus kamerát tenni?”.

Hanem az:

„Milyen konkrét célból van szükség erre a kamerára?”

Más adatvédelmi megítélés alá eshet a bejárat védelme, a pénztár környezetének megfigyelése, egy raktárbiztonsági kamera vagy egy olyan kamera, amely folyamatosan munkavállalók munkavégzését figyeli.

A KKV-knál gyakori hiba, hogy a kamerarendszer „általános biztonsági okból” kerül felszerelésre, de nincs pontosan meghatározva, melyik kamera milyen célból működik.

Pedig a GDPR 5. cikke szerinti alapelvek — különösen a jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság, a célhoz kötöttség, az adattakarékosság és az elszámoltathatóság — kamerás megfigyelésnél is alkalmazandók. A GDPR 6. cikke alapján az adatkezeléshez megfelelő jogalap szükséges. A GDPR 13. cikke pedig előírja, hogy az érintetteket megfelelően tájékoztatni kell az adatkezelés lényeges körülményeiről. A videóeszközökkel végzett adatkezelés GDPR-szempontjairól az EDPB 3/2019. számú iránymutatása is részletes útmutatást ad.

A kamerás megfigyelésnél gyakori jogalap lehet a jogos érdek, de ez nem varázsszó.

A jogos érdek nem azt jelenti, hogy „szerintünk jó lenne kamera”.

A jogos érdek alkalmazásához az adatkezelőnek azonosítania kell a konkrét érdeket, vizsgálnia kell a szükségességet, és mérlegelnie kell az érintettek jogait és szabadságait. Az EDPB 2024-ben iránymutatást adott ki a jogos érdeken alapuló adatkezelésről, amely a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjának alkalmazását magyarázza.

Gyakorlati nyelven ez azt jelenti: nem elég azt mondani, hogy „biztonsági okból kamerázunk”.

Meg kell tudni válaszolni:

  • pontosan milyen kockázatot akarunk kezelni;
  • szükséges-e kamera ehhez;
  • nincs-e kevésbé adatintenzív megoldás;
  • mely területet figyel a kamera;
  • rögzít-e vagy csak élőképet ad;
  • mennyi ideig őrizzük meg a felvételt;
  • ki férhet hozzá;
  • mikor lehet visszanézni;
  • hogyan tájékoztatjuk az érintetteket;
  • szerepel-e mindez a GDPR-dokumentációban.

Különösen érzékeny helyzet a munkahelyi kamerázás.

Egy kamera nem használható arra, hogy általános jelleggel, folyamatosan „figyeljük, ki hogyan dolgozik”.

A munkavállalói oldalon erősebb kiszolgáltatottság és magánszféravédelmi elvárás jelenhet meg. Emiatt a kamerák elhelyezése, látószöge, célja, megőrzési ideje és visszanézési szabályai különös figyelmet igényelnek. A NAIH közzétett munkahelyi kamerás ügyekben olyan döntéseket, amelyekben a jogalap, a tájékoztatás, a célhoz kötöttség és az adattakarékosság kérdése is előtérbe került.

 

A KKV-k egyik tipikus hibája, hogy a kamera felszerelésekor még gondolnak a táblára:

„Az üzletben kamerás megfigyelés működik.”

Ez azonban önmagában nem mindig elég.

Az érintetti tájékoztatásnak ténylegesen érthetőnek és elérhetőnek kell lennie, és tartalmaznia kell az adatkezelés lényeges információit. Ilyen lehet például az adatkezelő személye, az adatkezelés célja, jogalapja, a megőrzési idő, az érintetti jogok, a jogorvoslati lehetőségek és a felvételekhez való hozzáférés fő szabályai.

 

A másik gyakori hiba a megőrzési idő.

Sok vállalkozás azt mondja:

„A rendszer 30 napig tárol, mert így állították be.”

 De az, hogy a rendszer technikailag képes 30 napig tárolni, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ez adatvédelmi szempontból indokolt is.

A megőrzési időt az adatkezelési célhoz és a szükségességhez kell igazítani.

 

A harmadik tipikus hiba a hozzáférés.

Ki nézheti vissza a felvételeket?

  • Az ügyvezető?
  • Az üzletvezető?
  • A rendszergazda?
  • A biztonsági cég?
  • A HR?
  • Milyen esetben?
  • Milyen dokumentálással?
  • Lehet-e csak kíváncsiságból visszanézni, hogy „ki mikor jött be”?

 

Ezek nem technikai részletkérdések. Ezek adatvédelmi működési kérdések.

Ezért a kamerás megfigyelés nagyon jól mutatja, miért nem elég egyszer elkészíteni a GDPR-dokumentációt.

Egy cég működése változik.

  • Új kamera kerül fel.
  • Megváltozik a kamera látószöge.
  • Új telephely nyílik.
  • Új biztonsági szolgáltató lép be.
  • Új rögzítési időt állítanak be.
  • Új személy kap hozzáférést a rendszerhez.

Ilyenkor a GDPR-dokumentációnak is változnia kell.

 

A GDPR24 szolgáltatása pontosan erre épül: nemcsak elkészíti az adott vállalkozás tevékenységére szabott GDPR-dokumentációt, hanem éves szolgáltatás keretében folyamatosan frissen is tartja azt.

Mert a kamerás megfigyelésnél sem az a kérdés, hogy:

„Van-e kamera?”

Hanem az:

„Jogszerűen, dokumentáltan és a tényleges működéshez igazítva használjuk-e?”

 

Jogi háttér röviden

A kamerás megfigyelés során a GDPR akkor alkalmazandó, ha az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó személyes adat kezelése történik. Ilyen lehet például az arcképmás, a testkép, a mozgás, a jelenlét vagy egyéb azonosítható körülmény.

A GDPR 5. cikke tartalmazza az adatkezelési alapelveket. Kamerás megfigyelésnél különösen fontos a jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elve, a célhoz kötöttség, az adattakarékosság, a korlátozott tárolhatóság, az integritás és bizalmas jelleg, valamint az elszámoltathatóság.

A GDPR 6. cikke alapján megfelelő jogalap szükséges az adatkezeléshez. Kamerás megfigyelésnél gyakran a jogos érdek merül fel, de ennek alkalmazása érdekmérlegelést és dokumentált indokolást igényelhet.

A GDPR 13. cikke alapján az érintetteket megfelelően tájékoztatni kell az adatkezelésről.

A GDPR 32. cikke az adatbiztonság követelményét tartalmazza. Kamerarendszer esetén ez többek között a hozzáférések, a jogosultságkezelés, a naplózás, a tárolás és a felvételek védelmének kérdését is érintheti.

Az EDPB 3/2019. számú iránymutatása kifejezetten a videóeszközökkel történő személyesadat-kezelés GDPR-szempontjait tárgyalja.

 

Gyakorlati KKV példa

Egy 25 fős kereskedelmi KKV kamerát szerel fel az üzlettérbe, a raktárba és a pénztárhoz.

A cél eredetileg vagyonvédelem.

Később azonban az üzletvezető rendszeresen visszanézi a felvételeket, hogy ellenőrizze:

  • ki késett;
  • ki mennyi ideig beszélgetett;
  • ki mikor ment ki szünetre;
  • ki hogyan szolgálta ki a vevőket.

A kamerarendszer tehát eredetileg vagyonvédelmi célból indult, de a gyakorlatban munkavállalói teljesítmény-ellenőrzésre is használják.

Ez már komoly adatvédelmi probléma lehet.

Ilyenkor nem csak az a kérdés, hogy volt-e kamerafigyelmeztető tábla.

Hanem az is:

  • mi volt az eredeti adatkezelési cél;
  • történt-e célbővülés;
  • tájékoztatták-e erről a munkavállalókat;
  • volt-e megfelelő jogalap;
  • indokolt-e a megfigyelés;
  • arányos-e a kamerák elhelyezése;
  • dokumentálták-e a visszanézéseket;
  • szerepel-e mindez a GDPR-dokumentációban.

Ez pontosan az a helyzet, amelyben az egyszer elkészített dokumentáció gyorsan elavulhat. Ilyenkor szokott feljelentést írni egy kirúgott vagy megbántott munkavállaló. Gyakran sikeresen!

A GDPR24 abban segít, hogy a kamerás adatkezelés ne csak papíron legyen rendezett, hanem a vállalkozás tényleges működését kövesse.

 

MIT KELL MOST TENNIE A CÉG VEZETŐJÉNEK?

Ellenőrizze, hogy a vállalkozás kamerás megfigyelése megfelel-e a GDPR követelményeinek.

A GDPR24 elkészíti az adott cég tevékenységére szabott GDPR-dokumentációt, majd éves szolgáltatás keretében folyamatosan frissen tartja azt – a kamerás megfigyelés, az új rendszerek és a változó adatkezelési folyamatok figyelembevételével.

 

GYIK

  • Kell GDPR-dokumentáció kamerás megfigyeléshez?

Igen, ha a kamerás megfigyelés személyes adatok kezelésével jár. A vállalkozásnak dokumentálnia kell többek között az adatkezelés célját, jogalapját, a megőrzési időt, a hozzáférési szabályokat, az érintetti tájékoztatást és az adatbiztonsági intézkedéseket.

  • Személyes adatnak minősül a kamerafelvétel?

Igen, ha a felvételen azonosított vagy azonosítható természetes személy látható. Ilyen esetben a kamerafelvétel személyes adat kezelésével járhat, ezért a GDPR szabályait alkalmazni kell.

  • Lehet kamerát használni vagyonvédelmi célból?

Lehetséges, de a kamerás megfigyelést konkrét célhoz kell kötni, és megfelelő jogalappal kell alátámasztani. A vagyonvédelmi cél önmagában még nem mentesíti a vállalkozást a tájékoztatási, dokumentálási és adatbiztonsági követelmények alól.

  • Mi lehet a kamerás megfigyelés jogalapja?

Kamerás megfigyelésnél gyakran a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek merül fel, de ez érdekmérlegelést igényel. Vizsgálni kell, hogy a megfigyelés szükséges és arányos-e, valamint nem sérti-e aránytalanul az érintettek jogait és szabadságait.

  • Elég egy kamerás figyelmeztető tábla?

Nem. A figyelmeztető tábla fontos tájékoztatási elem lehet, de az érintettek számára részletes adatkezelési tájékoztatót is biztosítani kell. A GDPR 13. cikke alapján az adatkezelés lényeges körülményeiről tájékoztatni kell az érintetteket, amihez önmagában egy tábla kevés információt tartalmaz. Nagy előrelépés, ha a táblán az adatkezelő mutat egy linket (pl. a saját weboldalára), ahol bárki megtekintheti az adatkezelésről szóló tájékoztatót.

  • Kamerázható a munkavállaló munka közben?

Csak különös körültekintéssel. A munkahelyi kamerás megfigyelésnél vizsgálni kell a cél szükségességét, az arányosságot, a kamerák látószögét, a megőrzési időt, a hozzáféréseket és a munkavállalók megfelelő tájékoztatását. Általános, folyamatos teljesítményellenőrzésre a kamerázás komoly adatvédelmi kockázatot jelent: a GDPR és a Munka Törvénykönyve sem engedi ilyen célból a munkaválalló kamera-technikával történő megfigyelését.

  • Mennyi ideig lehet megőrizni a kamerafelvételt?

A megőrzési időt az adatkezelési célhoz és a szükségességhez kell igazítani. Nem az a döntő, hogy a kamerarendszer technikailag meddig képes tárolni, hanem az, hogy adatvédelmi szempontból meddig indokolt a felvétel megőrzése. Lényeges, hogy egy eljárás folyamán az adatkezelőnek meg kell tudni indokolni a hatóság felé, hogy milrt az adott megőrzési időt alkalmazza.

  • Ki nézheti vissza a kamerafelvételt?

Csak azok férhetnek hozzá a felvételekhez, akiknek erre meghatározott feladatuk és jogosultságuk van. A hozzáféréseket szükségszerűen korlátozni kell, ezen kívül dokumentálni és szabályozni, különösen akkor, ha munkavállalókat vagy ügyfeleket érintő felvételekről van szó.

  • Kell érdekmérlegelési teszt kamerás megfigyeléshez?

Ha a kamerás megfigyelés jogalapja jogos érdek (márpedi KKV-k esetén az), akkor érdekmérlegelésre van szükség. Ennek során az adatkezelőnek azonosítania kell a jogos érdeket, vizsgálnia kell az adatkezelés szükségességét, és mérlegelnie kell az érintettek jogait és szabadságait.

  • Használható a kamera munkavállalói teljesítmény ellenőrzésére?

Általános és folyamatos munkavállalói teljesítményellenőrzésre a kamerás megfigyelés nem alkalmazható módszer. Ha a kamera eredetileg vagyonvédelmi célból működik, a felvételek más célú rendszeres visszanézése külön jogi problémát vet fel.

  • Mit kell tartalmaznia a kamerás adatkezelési tájékoztatónak?

A tájékoztatóban szerepelnie kell többek között az adatkezelőnek, az adatkezelés céljának, jogalapjának, a megőrzési időnek, a hozzáférés szabályainak, az érintetti jogoknak, a jogorvoslati lehetőségeknek és annak, hogy hol érhető el a részletes tájékoztató.

  • Mikor kell frissíteni a kamerás megfigyelés dokumentációját?

Frissítés szükséges lehet, ha új kamera kerül felszerelésre, megváltozik a kamera látószöge, új telephely nyílik, változik a megőrzési idő, új személy kap hozzáférést a felvételekhez, vagy a felvételeket új célból kezdik használni.

Blog

Legfrissebb cikkeink

10 pontos bírságmentes GDPR Szabályzat cheklist amivel KKV-ként elkerülheted a bírságot!

Töltsd le a 10 pontos tájékoztatónkat, amiben elmondjuk mik azok az elemek, amiknek szerepelnie kell az adatkezelési tájékoztatódban, hogy elkerüld a bírságot!