Keresés

Kategóriák

  • Uncategorized

  • GDPR

  • Egyéb kategória

Címkék

gdpr megfelelés
gdpr
ai
adatvédelem

A GDPR-probléma nem a hatósággal kezdődik. Többnyire egy ügyféllel vagy volt munkavállalóval.

Tartalomjegyzék

Mi itt a probléma?

Sok KKV úgy gondol a GDPR-ra, mint hatósági ellenőrzési veszélyre vagy GDPR-problémára. A gyakorlatban azonban az adatvédelmi ügyek általában nem az adatvédelmi hatóságnál kezdődnek. Inkább egy ügyfél vagy ex kolléga által írt e-maillel: „Kérem, küldjék meg, milyen adataimat kezelik.” Vagy: „Honnan van meg az e-mail-címem?” Ilyenkor derül ki, hogy a GDPR-megfelelés valójában létezik-e.

Nézzünk egy példát?

Például a cégednél (KKV-nál) hétfő reggel érkezik egy e-mail.

Nem hosszú. Nem fenyegető.

Csak egy egyszerű kérés:

„Kérem, tájékoztassanak arról, milyen személyes adataimat kezelik, milyen célból, milyen jogalapon, és kinek továbbították azokat.”

A cégvezető továbbítja az adminisztrációnak. Az adminisztráció továbbítja a könyvelőnek. A könyvelő azt mondja, ez inkább jogi kérdés. A marketinges azt kérdezi, hogy ez a hírlevél-listára is vonatkozik-e. Az értékesítő szerint „ő csak ajánlatot kért”. A HR-es közben jelzi, hogy az illető korábban álláspályázó is volt.

És hirtelen egy egyszerű e-mailből adatvédelmi ügy lesz.

Sok KKV vezető úgy gondol a GDPR-ra, mintha a kockázat mindig a hatósággal kezdődne. Pedig a gyakorlatban a GDPR-probléma nem így indul.

Hanem így:

  • egy ügyfél kikéri az adatait;
  • egy álláspályázó törlést kér;
  • egy hírlevélcímzett megkérdezi, honnan van meg az e-mail-címe;
  • egy elégedetlen ügyfél panasszal fenyeget;
  • egy volt dolgozó tudni akarja, mi történt a céges e-mail-fiókjával;
  • valaki kéri, hogy ne keressék többé marketingüzenettel.

Ezeket nevezzük érintetti joggyakorlásnak. Itt derül ki igazán, hogy a GDPR-megfelelés csak papíron létezik, vagy valóban működik.

Mert ilyenkor nem elég azt mondani: „Van adatkezelési tájékoztatónk.”

A kérdések sokkal konkrétabbak:

  • hol vannak az érintett adatai;
  • milyen rendszerekben szerepel;
  • milyen célból kezelik azokat;
  • milyen jogalapon;
  • meddig őrzik meg;
  • továbbították-e valakinek;
  • szerepel-e hírlevél-listán;
  • volt-e CRM-ben;
  • volt-e álláspályázó;
  • volt-e ügyfél;
  • milyen választ kell adni;
  • milyen határidőn belül;
  • ki dönt a válasz tartalmáról;
  • hogyan dokumentálják a kérelmet és a választ.

A GDPR 12. cikk (3) bekezdése alapján az adatkezelőnek az érintetti kérelem nyomán indokolatlan késedelem nélkül, főszabály szerint legkésőbb egy hónapon belül tájékoztatást kell adnia a megtett intézkedésekről.

Ez KKV-nyelvre lefordítva azt jelenti: ha érkezik egy adatvédelmi kérelem, nem lehet csak úgy félretenni. Nem lehet „majd valamikor” válaszolni. Nem lehet általános sablonszöveggel letudni. És nem jó ötlet úgy válaszolni, hogy közben a cég maga sem tudja pontosan, hol és hogyan kezeli az érintett adatait.

Az érintetti kérelmeknél a leggyakoribb probléma nem az, hogy a cég rossz szándékú.

Inkább a probléma, hogy nincs kialakított folyamat.

Nem tudják, kihez fusson be a kérelem.

Ki jogosult válaszolni.

Mely rendszerekben kell keresni.

Hogyan kell azonosítani az érintettet.

Mit kell kiadni és mit nem.

Mikor lehet megtagadni egy kérelmet.

Mikor kell jogi szakértőt bevonni.

Ilyenkor a GDPR-megfelelés értéke abban áll, hogy segít-e cselekedni.

Egy jól felépített GDPR-megfelelés esetén egy érintetti kérelem nem pánikhelyzet. Hanem folyamat.

  • Beérkezik a kérelem.
  • Azonosítják, hogy milyen jog gyakorlására irányul.
  • Ellenőrzik az érintett személyét.
  • Felmérik, mely adatkezelések érintettek.
  • Összegyűjtik a szükséges információkat.
  • Elkészítik a megfelelő választ.
  • Rögzítik a kérelmet és az intézkedést.
  • Határidőn belül válaszolnak.

Ez nem csak jogi megfelelés. Ez ügyfélbizalom.

Mert egy rosszul kezelt adatvédelmi kérelem nagyon gyorsan bizalmi problémává válhat.

Az ügyfél azt érzi: „Nem tudják, mit csinálnak az adataimmal.”

A volt munkavállaló azt érzi: „Valamit titkolnak.”

Az álláspályázó azt érzi: „Még mindig őrzik az adataimat, pedig már rég lezárult a kiválasztás.”

A hírlevélcímzett azt érzi: „Engem engedély nélkül kerestek meg.”

És innen már csak egy lépés a hatósági panasz.

 

A GDPR 77. cikke alapján az érintett jogosult panaszt tenni a felügyeleti hatóságnál, ha úgy ítéli meg, hogy a rá vonatkozó személyes adatok kezelése sérti a GDPR-t. Ez ma már nem ritka, sőt egyre gyakrabban élnek a lehetőséggel az érintettek.

Ezért a hatósági ügyek gyakran nem a hatóságnál kezdődnek, hanem egy rosszul kezelt érintetti kérelemmel.

  • Egy megválaszolatlan e-maillel.
  • késedelmes válasszal.
  • túl általános tájékoztatással.
  • rosszul dokumentált döntéssel.

Olyan céges működéssel, ahol senki nem tudja pontosan, mit kell tenni.

 

A GDPR24 szemléletében ezért az adatvédelmi dokumentáció nem „letudandó kötelező anyag”. Hanem működő rendszer.

A GDPR24 nemcsak elkészíti az adott vállalkozás tevékenységére szabott dokumentációt, hanem egy havidíjas szolgáltatás keretében folyamatosan frissen tartja azt. Sőt biztosítja a kérdések lehetőségét: bármikor, munkaidőben, telefonon. A kérdésekre szakjogász ad választ.

Az érintetti kérelmeknél a válasz csak akkor lehet jó, ha a dokumentáció naprakész. Frissíteni kell a dokumentációt, ha:

  • Ha a jogszabály változik
  • Ha új CRM került bevezetésre, annak szerepelnie kell.
  • Ha új hírlevélküldő rendszert használnak, annak szerepelnie kell.
  • Ha új adatfeldolgozó kapcsolódott be, annak szerepelnie kell.
  • Ha AI-eszközt használnak ügyfélkommunikációra, annak szerepelnie kell.
  • Ha új kamerarendszer működik, annak szerepelnie kell.
  • Ha változott a megőrzési idő, annak szerepelnie kell.

Amikor valaki megkérdezi: „Milyen adataimat kezelik?”

Akkor az elavult, a webről másolt vagy a tavalyi dokumentáció alapján kellene választ adni: de az nem fog menni.

A kérdés tehát nem az:

„Van-e GDPR-dokumentációnk?”

Hanem az:

„Tudunk-e magabiztosan, határidőben és jogszerűen válaszolni, ha valaki élni akar a jogaival?”

 

Jogi háttér röviden

A GDPR 12. cikke az érintetti jogok gyakorlására vonatkozó átlátható tájékoztatás és intézkedés szabályait tartalmazza. A GDPR 12. cikk (3) bekezdése szerint az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, főszabály szerint legkésőbb egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a kérelme nyomán hozott intézkedésekről.

A hozzáférési jogot a GDPR 15. cikke tartalmazza. Ennek alapján az érintett jogosult visszajelzést kapni arról, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha igen, jogosult hozzáférni a személyes adatokhoz és az adatkezelés lényeges információihoz.

A helyesbítéshez, törléshez és adatkezelés korlátozásához való jogot szabályozzák a  GDPR 16–18. cikkei

A GDPR 21. cikke a tiltakozáshoz való jogot tartalmazza, amely például jogos érdeken alapuló adatkezelésnél vagy direkt marketing esetén lehet releváns.

Fontos, hogy a GDPR 77. cikke alapján az érintett jogosult panaszt tenni a felügyeleti hatóságnál, ha megítélése szerint a személyes adatainak kezelése sérti a GDPR rendelkezéseit.

Nem utolsó sorban a GDPR 5. cikk (2) bekezdése szerinti elszámoltathatóság miatt az adatkezelőnek nemcsak válaszolnia kell tudnia, hanem igazolnia is kell, hogy megfelelően kezelte az érintetti kérelmet.

 

Gyakorlati KKV példa

Egy volt munkavállaló e-mailt küld a cégnek:

„Kérem, küldjék meg, milyen személyes adataimat kezelik, milyen célból, milyen jogalapon, és kik fértek hozzá ezekhez.”

A cég először azt gondolja, hogy ez csak HR-kérdés.

Aztán kiderül, hogy a volt munkavállaló adatai több helyen is szerepelnek:

  • személyi anyagban;
  • bérszámfejtési dokumentumokban;
  • beléptetőrendszerben;
  • céges e-mail-fiókban;
  • projektmenedzsment rendszerben;
  • belső jogosultsági listákban;
  • kamerafelvételeken;
  • céges laptop átadás-átvételi dokumentumaiban;
  • felhőmappák hozzáférési naplóiban.

Ha a cégnek nincs naprakész adatkezelési nyilvántartása és belső folyamata, akkor nehéz gyorsan, pontosan és jogszerűen válaszolni.

Egy jól felépített GDPR-megfelelés esetén pontosan látszik, hol kell keresni, ki felel a válaszért, milyen határidő van, és mit kell dokumentálni.

Mit tegyen vezetőként?

Ne akkor kezdje el keresni az adatvédelmi folyamatait, amikor már megérkezett az érintetti kérelem.

A GDPR24 elkészíti az adott cég tevékenységére szabott GDPR-dokumentációt, majd – egy kedvező havidíjas éves szolgáltatás keretében – egész évben, folyamatosan frissen tartja azt.

Így a cégnek nemcsak dokumentuma lesz, hanem működő adatvédelmi rendszere is.

 

GYIK

Mennyi időn belül kell válaszolni egy GDPR-kérelemre?

A GDPR 12. cikk (3) bekezdése alapján az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül, főszabály szerint legkésőbb egy hónapon belül tájékoztatnia kell az érintettet a kérelme nyomán hozott intézkedésekről.

Mit jelent az érintetti kérelem?

Érintetti kérelemnek nevezzük, amikor egy természetes személy a GDPR szerinti jogaival él. Ilyen lehet például a hozzáférési jog, a törléshez való jog, a helyesbítéshez való jog, az adatkezelés korlátozásához való jog vagy a tiltakozáshoz való jog.

Mit kell tenni, ha egy ügyfél kikéri az adatait?

Először azonosítani kell a kérelmet és az érintettként adatokat kérő személyt. Ezt követően meg kell vizsgálni, milyen adatkezelések érintettek, milyen adatok szerepelnek a cég rendszereiben, és a GDPR szerinti határidőben megfelelő választ kell adni.

Minden adatot ki kell adni hozzáférési kérelem esetén?

Nem feltétlenül minden dokumentumot kell változtatás nélkül kiadni, de az érintett jogosult hozzáférni a rá vonatkozó személyes adatokhoz és az adatkezelés lényeges információihoz. Vizsgálni kell mások jogait (pl. ha kamerafelvételen mások is azonosíthatók), üzleti titkokat és az adott helyzet körülményeit is.

Mit tehet az érintett, ha a cég nem válaszol?

Az érintett panaszt tehet a felügyeleti hatóságnál. A GDPR 77. cikke alapján az érintett jogosult hatósági panaszt benyújtani, ha úgy ítéli meg, hogy a személyes adatainak kezelése sérti a GDPR-t.

Miért fontos dokumentálni az érintetti kérelmeket?

Azért, mert az adatkezelőnek igazolnia kell tudnia, hogy a kérelmet határidőben, megfelelően és jogszerűen kezelte. Ez az elszámoltathatóság elvéből is következik.

Mi a leggyakoribb hiba érintetti kérelmeknél?

Gyakori hiba, hogy a vállalkozás nem ismeri fel a kérelmet, későn válaszol, túl általános választ ad, nem dokumentálja az intézkedést, vagy nem tudja pontosan, hol kezeli az érintett adatait. Nem beszélve arról, ha figyelmen kívül hagyja és nem válaszol.

Kell külön folyamat az érintetti kérelmek kezelésére?

Igen, erősen ajánlott. Egy egyszerű belső folyamat segít abban, hogy a cég tudja, ki fogadja a kérelmet, ki értékeli, mely rendszerekben kell keresni, ki készíti el a választ, és hogyan kell dokumentálni az intézkedést.

Miért nem elég az adatkezelési tájékoztató?

Az adatkezelési tájékoztató fontos, de önmagában nem elég. Ha érintetti kérelem érkezik, a vállalkozásnak ténylegesen tudnia kell, hol és hogyan kezeli az adott személy adatait, és ennek megfelelően kell válaszolnia.

Hogyan segít a GDPR24 az érintetti kérelmek kezelésében?

A GDPR24 cég valós működésére szabott GDPR-dokumentációt készít, a GDPR-megfelelés keretében. Ez tartalmazza a vállalkozás tényleges adatkezelési folyamatait. Az éves szolgáltatás keretében a dokumentáció frissen tartása is megtörténik, így a cég könnyebben tud jogszerűen és határidőben reagálni az érintetti kérelmekre.

Blog

Legfrissebb cikkeink

10 pontos bírságmentes GDPR Szabályzat cheklist amivel KKV-ként elkerülheted a bírságot!

Töltsd le a 10 pontos tájékoztatónkat, amiben elmondjuk mik azok az elemek, amiknek szerepelnie kell az adatkezelési tájékoztatódban, hogy elkerüld a bírságot!