A mesterséges intelligencia már nem csak a nagyvállalatok témája. Sok KKV-nál a munkatársak napi szinten használnak AI-eszközöket szövegírásra, ügyfélszolgálatra, HR-re, marketingre vagy elemzésre. A kérdés nem az, hogy használják-e az AI-t, hanem az, hogy tudja-e a cég, mire és milyen adatokkal használják. Sőt a GDPR összefüggéseit és látni kell a jogszerű AI használathoz.
Egy KKV ügyvezetője nemrég azt mondta:
„Mi még nem használunk mesterséges intelligenciát.”
Aztán néhány perc beszélgetés után kiderült:
- a marketinges ChatGPT-vel ír posztvázlatot;
-
az értékesítő AI-val fogalmaz ajánlatot;
- a HR-es AI-eszközzel javít álláshirdetést;
- az ügyfélszolgálat AI-val foglal össze beérkező panaszokat;
- a vezető pedig időnként AI-val készíttet prezentációvázlatot.
Vagyis a cég mégis használ AI-t.
- Csak nem szervezetten.
- Nem szabályozottan.
- Nem dokumentáltan.
Ez az egyik leggyakoribb új adatvédelmi és kiberbiztonsági kockázat a KKV-knál.
A mesterséges intelligencia használata önmagában nem tilos. Sőt, sok esetben kifejezetten hasznos lehet: gyorsítja a munkát, segít szövegezni, rendszerezni, összefoglalni, ügyfélkommunikációt előkészíteni.
A probléma ott kezdődik, amikor a munkatársak nem tudják, milyen adatot szabad és milyen adatot nem szabad AI-eszközbe bemásolni.
Például:
- ügyfélpanaszt;
- szerződéstervezetet;
- munkavállalói adatot;
- önéletrajzot;
- egészségügyi adatot;
- béradatot;
- belső céges dokumentumot;
- üzleti titkot;
- incidenssel kapcsolatos információt
Egy AI-eszköz használata adatvédelmi szempontból több kérdést is felvet.
- Történik-e személyes adatok kezelése?
- Ki az adatkezelő?
- Van-e adatfeldolgozó?
- Milyen jogalapon történik az adatkezelés?
- Történik-e adattovábbítás az Európai Gazdasági Térségen kívülre?
- Megfelelő-e a tájékoztatás?
- Beállítható-e, hogy a bevitt adatokat ne használják modellfejlesztésre?
- Kell-e belső AI-használati szabályzat?
- Kell-e adatvédelmi hatásvizsgálat?
A KKV-k többségénél nem az a gond, hogy rossz szándékkal használnak AI-t. Én hiszek ebben.
Inkább az, hogy nincs világos belső szabályozás és képzés a mesterséges intelligenciával dolgozó kollégák körében.
- A munkatárs nem tudja, hogy egy ügyfél e-mailjét bemásolhatja-e egy AI-eszközbe.
- Nem tudja, hogy egy munkavállalói értékelést szabad-e AI-al összefoglaltatni.
- Nem tudja, hogy egy szerződéstervezetben szereplő személyes adatokat el kell-e távolítani.
- Nem tudja, hogy az ingyenes AI-eszköz és a vállalati előfizetés között adatvédelmi szempontból lehet-e különbség.
… és ha nincs szabály, akkor mindenki saját megérzése szerint dönt.
Ez pedig adatvédelmi és kiberbiztonsági szempontból is rendkívül kockázatos.
A mesterséges intelligencia használata nemcsak AI Act kérdés. GDPR-kérdés is.
Ha személyes adatok kerülnek AI-rendszerbe, akkor vizsgálni kell a GDPR szerinti adatkezelési feltételeket is: az adatkezelési célt, a jogalapot, az adattakarékosságot, a biztonságot, az érintetti jogokat és adott esetben az automatizált döntéshozatal tilalmát vagy korlátait.
Az AI Act új szabályozási környezetet hozott létre az Európai Unióban. Az AI Act kockázatalapú szabályozást alkalmaz, és bizonyos kötelezettségeket nemcsak fejlesztőkre, hanem felhasználói oldalon eljáró szervezetekre is telepíthet. Az AI-műveltségi kötelezettség például már 2025. február 2-től alkalmazandóvá vált az AI-rendszerek szolgáltatóira és alkalmazóira.
Egy KKV számára ez gyakorlati nyelvre lefordítva azt jelenti: nem elég azt mondani, hogy „nálunk mindenki okosan használja az AI-t”.
Tudni kell:
- milyen AI-eszközöket használnak;
- milyen célra használják őket;
- milyen adatokat visznek be;
- ki fér hozzá az eredményhez;
- van-e szerződéses és adatvédelmi háttér;
- kell-e tiltani bizonyos felhasználásokat;
- kell-e oktatás a munkatársaknak;
- kell-e belső AI-szabályzat.
A GDPR24 ebben a szemléletben nem egyszeri dokumentációt készít.
Hanem élő adatvédelmi rendszert épít.
Ez azt jelenti, hogy az adott vállalkozás tevékenységére szabott GDPR-dokumentáció elkészítése után éves szolgáltatás keretében figyelemmel kíséri a változásokat, és szükség esetén frissíti a dokumentációt. Sőt azonnali segítséget nyújt adatvédelmi incidens esetén: a cég vezetője telefonon egyeztet a szakértőnkkel, hogy megbeszéljék, mi a tegyenek vagy ne tegyenek a következő 72 órában. A GDPR elvárásait alapul véve.
Ez különösen fontos az AI-t alkalmazó cégeknél, mert az AI-eszközök gyorsabban jelennek meg a cégek napi működésében, mint ahogy a belső szabályzatok frissülnek. Márpedig a szabályzat lehet a képzés és az incidens-kezelésnek is az alapkönyve, útmutatója.
A kérdés tehát nem az:
- Használhat-e AI-t egy KKV?
Hanem az:
- Tudja-e a cég, hogyan használhatja jogszerűen, biztonságosan és dokumentáltan?
Jogi háttér röviden
A mesterséges intelligencia használata adatvédelmi szempontból akkor válik különösen relevánssá, ha a vállalkozás személyes adatokat visz be AI-eszközbe, vagy AI segítségével személyes adatokon végez műveletet. A GDPR 5. cikke tartalmazza az adatkezelési alapelveket, köztük a jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság elvét, a célhoz kötöttséget, az adattakarékosságot, a pontosságot, a korlátozott tárolhatóságot, az integritást és bizalmas jelleget, valamint az elszámoltathatóságot.
A GDPR 6. cikke alapján minden személyesadat-kezeléshez megfelelő jogalap szükséges. AI-eszköz használatakor ezért vizsgálni kell, hogy a bevitt, elemzett vagy generált személyes adatok kezelése milyen jogalapon történik. EUR-Lex
A GDPR 22. cikke az automatizált döntéshozatal és profilalkotás korlátaival foglalkozik. Akkor lehet releváns, ha az AI-rendszer olyan döntést hoz vagy támogat, amely az érintettre joghatással vagy hasonlóan jelentős hatással járhat. Az EDPB külön iránymutatást is közzétett az automatizált döntéshozatal és profilalkotás témájában. EUR-Lex
A GDPR 28. cikke az adatfeldolgozó igénybevételére vonatkozó szabályokat tartalmazza. AI-szolgáltató igénybevételekor vizsgálni kell, hogy a szolgáltató adatfeldolgozónak minősül-e, és szükséges-e adatfeldolgozói megállapodás. EUR-Lex
A GDPR 32. cikke az adatbiztonság követelményeit írja elő. AI-használat esetén ez különösen fontos, mert a vállalkozásnak vizsgálnia kell, hogy az AI-eszköz használata megfelelő technikai és szervezési intézkedések mellett történik-e.EUR-Lex
A GDPR 35. cikke szerinti adatvédelmi hatásvizsgálat akkor merülhet fel, ha az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár az érintettek jogaira és szabadságaira nézve. Egyes AI-alapú értékelési, profilalkotási vagy automatizált döntéstámogató megoldásoknál ezt különösen vizsgálni kell. EUR-Lex
Az AI Act 4. cikke AI-műveltségi kötelezettséget ír elő az AI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói számára; ez a rendelkezés 2025. február 2-től alkalmazandó. Az AI Act általános alkalmazási kezdőnapja kitolódott 2027. augusztus 2-re, de fontos információ lehet az alkalmazók számára, hogy az egyes rendelkezések eltérő időpontokban válnak kötelező hatályúvá. A többségük, ami a „hétköznapi”, vállalkozói felhasználáshoz kapcsolódik, már ma is hatályban van. Digitális Stratégia
Gyakorlati KKV példa AI használatra.
Egy 18 fős szolgáltató cég marketingese AI-eszközzel készít hírlevélvázlatokat.
Ez önmagában nem probléma.
A gond akkor kezdődik, amikor a marketinges a jobb eredmény érdekében bemásolja az ügyfelek korábbi panaszait, vásárlási előzményeit és e-mail-címeit.
A cégvezetés erről nem tud.
A GDPR-dokumentációban nincs szó AI-eszközökről.
A munkatársak nem kaptak oktatást.
Nincs belső szabályozás arról, milyen adatot lehet AI-ba bevinni.
Nincs ellenőrizve, hogy az AI-szolgáltató milyen feltételekkel kezeli a bevitt adatokat.
Ebben a helyzetben nem az AI használata a fő probléma.
Hanem az, hogy az AI-használat láthatatlan adatkezeléssé, GDPR-veszéllyé válik.
A GDPR24 ilyen helyzetekben nem pusztán dokumentumot készít, hanem segít feltárni a tényleges adatkezelési folyamatokat, és azokat beépíteni a vállalkozás GDPR-rendszerébe.
Mi az azonnali teendő AI használata esetén?
Ellenőrizze, hogy a vállalkozásában használt AI-eszközök szerepelnek-e a GDPR-dokumentációban, és van-e belső szabály arra, milyen adatot szabad AI-ba bevinni. Ki van-e alakítva egy folyamat arra az esetre, ha baj lenne: pl. adatvédelmi incidens.
A GDPR24 elkészíti a vállalkozások működésére alakított GDPR-dokumentációt, majd éves szolgáltatás keretében folyamatosan frissen tartja azt – az AI-használat és a GDPR változásait is követve.
Gyakori kérdések KKV-knak az AI és GDPR kapcsolatáról
Használhat egy KKV mesterséges intelligenciát?
Igen, egy KKV használhat mesterséges intelligenciát, de ha az AI-eszköz használata személyes adatok kezelésével jár, akkor a GDPR szabályait is figyelembe kell venni. Vizsgálni kell többek között az adatkezelés célját, jogalapját, az adatbiztonságot, a tájékoztatást és az érintetti jogokat.
Kell AI-szabályzat egy KKV-nak?
Nem minden esetben kötelező önálló AI-szabályzat, de gyakorlati szempontból erősen ajánlott, ha a munkatársak AI-eszközöket használnak. Egy jól összeállított belső szabályzat segíthet meghatározni, milyen adatot lehet AI-ba bevinni, milyen eszköz használható, és mikor szükséges vezetői vagy szakértői jóváhagyás.
Be lehet másolni ügyféladatot ChatGPT-be vagy más AI-eszközbe?
Mindenképpen csak megfelelő adatvédelmi vizsgálat után. Önmagában az, hogy technikailag lehetséges ügyféladatot AI-eszközbe bemásolni, nem jelenti azt, hogy az jogszerű és biztonságos is. Vizsgálni kell a jogalapot, az adatbiztonságot, a szolgáltató feltételeit és az adattovábbítás kérdését.
A munkavállalók használhatnak ingyenes AI-eszközöket céges adatokkal?
Ez jelentős kockázatot hordozhat. Ingyenes vagy nem vállalati AI-eszközök esetén különösen fontos ellenőrizni, hogy a bevitt adatokat hogyan kezeli a szolgáltató, felhasználhatja-e modellfejlesztésre, és történik-e adattovábbítás harmadik országba.
Milyen GDPR-cikkek fontosak AI-használatnál?
AI-használatnál különösen fontos lehet a GDPR 5. cikke az adatkezelési alapelvekről, a GDPR 6. cikke a jogalapról, a GDPR 28. cikke az adatfeldolgozóról, a GDPR 32. cikke az adatbiztonságról, a GDPR 35. cikke az adatvédelmi hatásvizsgálatról, valamint bizonyos esetekben a GDPR 22. cikke az automatizált döntéshozatalról.
Mit jelent az AI-műveltség az AI Act szerint?
Az AI Act 4. cikke alapján az AI-rendszerek szolgáltatóinak és alkalmazóinak intézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az AI-rendszerek működtetésével és használatával foglalkozó személyek megfelelő szintű AI-műveltséggel rendelkezzenek. Ez KKV-k esetén gyakorlati oktatást, belső szabályokat és tudatos AI-használatot jelent.
Mikortól kell alkalmazni az AI Act szabályait?
Az AI Act 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, és részletekben, több időponthoz kötve, fokozatos hatálybalépéssel válik kötelezővé a felhasználók, cégek számára. A „hétköznapi” céges felhasználásra vonatkozó szabályok nagyrészt már 2025 folyamán, majd 2026. augusztus 2-től – szinte teljeskörűen – alkalmazandók. Ugyanakkor a beágyazott, kifejezetten magas kockázatú rendszerekre csak 2027 augusztusától lesz hatással.
Kell adatvédelmi hatásvizsgálat AI használatakor?
Nem minden AI-használatnál kell adatvédelmi hatásvizsgálat. Akkor merülhet fel, ha az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár az érintettek jogaira és szabadságaira nézve. Ilyen lehet például bizonyos profilalkotás, automatizált értékelés vagy munkavállalókat érintő döntéstámogatás.
Használható AI önéletrajzok előszűrésére?
Csak különös körültekintéssel. Az önéletrajzok személyes adatokat tartalmaznak, és a HR terület a cégen belül e tekintetben egy érzékeny területnek számít, hiszen nagyon sok személyes adatot kezel. Vizsgálni kell a jogalapot, az átláthatóságot, az emberi felülvizsgálatot, az esetleges automatizált döntéshozatalt, valamint az AI Act szerinti besorolást is.
Használható AI ügyfélpanaszok összefoglalására?
Lehetséges, de csak megfelelő szabályok mellett. Az ügyfélpanaszok személyes adatokat, akár különleges adatokat vagy bizalmas információkat is tartalmazhatnak. Érdemes anonimizálni vagy minimalizálni a bemásolt adatokat, és ellenőrizni az AI-szolgáltató adatkezelési feltételeit.
Miért kockázatos a szabályozatlan AI-használat?
Azért, mert a vállalkozás elveszítheti az ellenőrzést afelett, hogy milyen személyes adatok kerülnek külső AI-eszközökbe, milyen célra használják azokat, ki fér hozzájuk, és hogyan dokumentálható az adatkezelés jogszerűsége.
Mit kell tartalmaznia egy KKV AI-használati szabályzatnak?
Egy gyakorlati AI-használati szabályzat tartalmazza az engedélyezett és tiltott AI-eszközöket, a bevihető és tiltott adatkategóriákat és az emberi ellenőrzés szabályait. Ezen túlmenően az üzleti titkok védelmét, az ügyfél- és munkavállalói adatok kezelését, valamint az incidens vagy bizonytalanság esetén követendő belső eljárást.