AVAGY: A mesterséges intelligencia használata önmagában nem baj. A rejtett AI-használat viszont bizalmi, adatvédelmi és AI Act-megfelelési kockázat lehet.
Mert tudjuk: az AI-transzparencia nemcsak jogi kötelezettség lehet, hanem bizalomépítő üzleti eszköz is.
Nyissunk egy rövid sztorival
Egy KKV weboldalán chatbot válaszol az érdeklődőknek.
A látogató azt hiszi, emberrel beszél.
Közben az AI:
- termékinformációt ad;
- ajánlatot készít elő;
- panaszokat fogad;
- időpontot egyeztet;
- esetleg személyes adatokat is bekér.
A cégvezető szerint ez csak kényelmi funkció.
A jogi kérdés viszont:
Kell-e jelezni, hogy AI-rendszerrel lép kapcsolatba az ügyfél?
A probléma KKV-nyelven
Sok cégnél az AI nem „nagy AI-rendszerként” jelenik meg, hanem így:
- chatbot az oldalon;
- automatikus ügyfélszolgálati válasz;
- AI-val írt marketingposzt;
- AI-val generált reklámkép;
- AI-val módosított ügyfélvideó;
- AI-val készült termékfotó;
- AI-val összefoglalt panasz;
- AI által generált cikk, hírlevél vagy weboldalszöveg;
- AI-val előállított hamisnak tűnő, de valósághű kép vagy hang.
A kérdés: mikor kell erről tájékoztatni az érintetteket, ügyfeleket vagy felhasználókat?
Jogi szakértőként mi ezt így látjuk:
- AI Act 50. cikk – transzparenciakötelezettségek bizonyos AI-rendszerek szolgáltatóira és alkalmazóira;
- AI-rendszerrel való közvetlen interakció – amikor az ember AI-val kommunikál;
- AI-generált vagy manipulált tartalom jelölése – különösen kép, hang, videó, deepfake;
- érzelemfelismerő vagy biometrikus kategorizáló rendszer – külön tájékoztatási kockázat;
- GDPR 5. cikk (1) a) pont – jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság;
- GDPR 12–13. cikk – érthető, átlátható tájékoztatás személyes adatok kezelése esetén.
Röviden, magyarul:
Nem minden AI-használat jár automatikusan jelölési kötelezettséggel, de minden AI-használatnál érdemes vizsgálni, hogy az ügyfél, munkavállaló vagy más érintett számára átlátható-e, mikor és hogyan vesz részt AI a folyamatban.
Dr. Olajos József adatvédelmi és kiberbiztonsági szakjogász, a GDPR24 szakértője szerint a KKV-k számára az AI-transzparencia nem pusztán jogszabályi kérdés. Ez ügyfélbizalmi kérdés is. Aki időben feltárja, hol használ AI-t, hol kell tájékoztatni, hol kell jelölni és hol kell frissíteni a GDPR-dokumentációt, az nem kapkodni fog, hanem vezetői kontrollt gyakorol.
A GDPR24 abban segít a KKV-knak, hogy az AI-használat ne rejtett kockázat legyen, hanem szabályozott, dokumentált és átlátható működés. A cégre szabott GDPR-dokumentáció elkészítése után éves szolgáltatásként folyamatosan frissen tartja a dokumentációt – az AI-eszközök, chatbotok, marketingmegoldások és új technológiák változásait is követve.
GYIK
Mikor kell jelezni, hogy AI-val beszél az ügyfél?
Ha az ügyfél közvetlenül AI-rendszerrel lép kapcsolatba, az AI Act 50. cikke alapján bizonyos esetekben tájékoztatni kell arról, hogy AI-rendszerrel kommunikál. A pontos kötelezettség az adott rendszer működésétől, szerepétől és felhasználási módjától függ.
Kell jelölni az AI-val készített képet?
Bizonyos AI által generált vagy manipulált kép-, hang- és videótartalmaknál jelölési vagy tájékoztatási kötelezettség merülhet fel, különösen ha a tartalom valós személyt, eseményt vagy helyzetet megtévesztően valóságos módon jelenít meg. Vezetőként ezek a kulcs szavak, erre érdemes figyelni: „valós személyt, eseményt vagy helyzetet megtévesztően valóságos módon jelenít meg”.
Kell jelezni, ha a weboldalon chatbot működik?
Igen, ez kötelező: ha a chatbot AI-rendszerként közvetlenül kommunikál a látogatóval, vizsgálni kell az AI Act 50. cikke szerinti transzparencia-kötelezettséget. Emellett, ha személyes adatot is kezel, a GDPR szerinti tájékoztatási kötelezettségek is felmerülnek.
Vonatkozik az AI Act a KKV-kra is?
Igen, az AI Act nem kizárólag nagyvállalatokra vonatkozik. A konkrét kötelezettség attól függ, hogy a KKV milyen szerepben használ AI-rendszert, milyen célra, milyen kockázati kategóriában és milyen érintetti körrel. Tehát nem a cég mérete, szervezettsége, anyagi háttere vagy (…) már tulajdonsága számít ebben a kérdésben, hanem az: használ AI-t vagy nem? Ha igen, akkor mire, mikor, hogyan (…)?
Mit jelent az AI-transzparencia?
AI-transzparencia alatt azt értjük, hogy az érintett, ügyfél, munkavállaló vagy felhasználó ne legyen megtévesztve azzal kapcsolatban, ha AI-rendszerrel lép kapcsolatba, vagy AI által generált vagy manipulált tartalommal találkozik. Legyen az ember számára egyértelmű, ha géppel kommunikál!
Mi a kapcsolat az AI Act és a GDPR között AI-transzparencia esetén?
Az AI Act az AI-rendszerek átláthatóságára vonatkozó külön szabályokat tartalmaz. Ha az AI-használat személyes adatok kezelésével is jár, akkor a GDPR átláthatósági és tájékoztatási szabályait is alkalmazni kell. Tehát ilyen esetbem mindkét jogszabálynak meg kell felelni.
Mit kell most tennie egy KKV-nak?
Először fel kell térképezni, hol használ a cég AI-t: chatbotban, ügyfélszolgálaton, marketingben, HR-ben, weboldalon, tartalomgyártásban vagy belső döntéstámogatásban. Ezután vizsgálni kell, hogy szükséges-e AI Act szerinti tájékoztatás, GDPR-tájékoztató frissítése vagy egy belső szabályozás kialakítása (bevezetése).
AI-transzparencia ellenőrzőlista KKV-knak
Íme 7 kérdés, amit minden cégvezetőnek fel kell tennie 2026. augusztus 2. után!
- Van-e AI chatbot a weboldalon?
- Használ-e AI-t az ügyfélszolgálat?
- Készül-e AI-val reklámkép, videó, hanganyag vagy poszt?
- Használ-e a cég AI-t ügyfélkommunikációban?
- Készül-e AI által generált tartalom, amelyet külső közönség lát?
- Tudják-e az ügyfelek, ha AI-val kommunikálnak?
- Frissült-e a GDPR-dokumentáció az AI-használat miatt?
Használd ezt az ellenőrzőlistát, és nézd meg, hol kell átláthatóbbá tenni a céged AI-használatát!