Keresés

Kategóriák

  • Uncategorized

  • GDPR

  • Egyéb kategória

Címkék

gdpr megfelelés
gdpr
ai
adatvédelem

AI a cégedben: az AI ACT elvárása 2026 aug. 2-től. A KKV-ban is …

Tartalomjegyzék

Avagy: amit a KKV-vezetőknek most kell megérteniük az AI Act Rendeletből

Sok KKV vezetője ma úgy gondol az AI Act Rendeletre, mint valamire, ami majd „egyszer” fontos lesz.

Majd 2027-ben.

Majd ha jön az ellenőrzés.

Majd ha a nagyvállalatok már kitalálták, mit kell csinálni.

Csakhogy ez veszélyes félreértés!

 Az AI Act nem egy távoli, elméleti szabályozás. Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete már 2024-ben hatályba lépett, az egyes rendelkezései különböző időpontoktól jelentenek jogszabályi elvárást, de több fontos rendelkezése már alkalmazandó.

2026. augusztus 2.: Újabb fontos kötelezettség került be az AI felhasználók naptárába

Az AI-műveltségre és a tiltott AI-gyakorlatokra vonatkozó szabályok nem jövőbeli feladatok, hanem már most is relevánsak a cégek számára.

Ez azoknak a KKV-knak különösen fontos, ahol már használnak mesterséges intelligenciát.

Itt nem csak nagy, látványos, saját fejlesztésű AI-rendszerekre kell gondolni.

AI-használat lehet az is, amikor:

  • az értékesítő AI-jal készít árajánlatot;
  • a HR-esnek az AI segít a kiválasztásban;
  • az ügyfélszolgálat AI-jal foglal össze panaszokat vagy chatbot válaszol ügyfél-kérdésekre;
  • a vezető AI-jal rendszerezi az e-mailjeit;
  • a munkatárs AI-jal fordít, elemez, rangsorol vagy összefoglal;
  • tehát: a cég valamilyen AI-funkciót tartalmazó CRM-et, chatbotot, HR-rendszert vagy marketingeszközt használ.

Sok vállalkozásnál az AI már bent van a napi működésben, csak éppen nincs a nevén nevezve.

  • Nincs feltérképezve.
  • Nincs szabályozva. –
  • Nincs oktatva.
  • Nincs dokumentálva.

Ez jelenti a valódi kockázatot.

Az AI Act első üzenete KKV-knak: tudni kell, mit használunk!

Egy KKV vezetőjének ma már nem elég azt kérdeznie: „Használunk AI-t?”

A pontosabb kérdés ez: „Ki, mire, milyen adatokkal, milyen eszközzel és milyen üzleti folyamatban használ AI-t a cégben?”

Ez nem technológiai kíváncsiság, hanem vezetői felelősség.

Az AI Act kockázatalapú szabályozás. Ennek megfelelően kell szabályozni a működését a cégben.

Nem minden AI-használat azonos súlyú, és nem minden AI-eszköz jelent ugyanakkora megfelelési terhet. Éppen ezért először azt kell tudni, hogy a vállalkozásnál egyáltalán milyen AI-használatok vannak.

Mert más kockázatot jelent egy általános szövegíró eszköz,

  • egy ügyfélpanaszokat elemző rendszer.
  • egy HR-előszűrő megoldás.
  • egy munkavállalói teljesítményt értékelő AI.

És teljesen más kérdéseket vet fel egy olyan rendszer, amely természetes személyekre jelentős hatással járó döntéseket támogat.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az AI Act elsőként alkalmazandó szabályai között szerepel az AI-rendszer fogalma, az AI-műveltség és egyes tiltott AI-gyakorlatok köre. (AI Watch) Ez azt üzeni a cégeknek: nem elég megvárni a későbbi határidőket, a tudatos AI-használatot már most el kell kezdeni felépíteni.

Az AI-műveltség nem informatikai luxus

Az AI Act 4. cikke az AI-műveltségről szól. Ez első hallásra úgy hangozhat, mint valamilyen nagyvállalati képzési program.

Pedig KKV-knál is nagyon gyakorlati jelentősége van.

AI-műveltség alatt nem azt kell érteni, hogy minden munkatársnak AI-fejlesztővé kell válnia.

Hanem azt, hogy azok, akik AI-eszközöket használnak, értsék legalább az alapokat:

  • mire alkalmas az adott AI-eszköz;
  • mire nem alkalmas;
  • milyen hibákat követhet el;
  • milyen adatot nem szabad bevinni;
  • mikor kell emberi ellenőrzés;
  • mikor lehet adatvédelmi vagy üzleti titokvédelmi kockázat;
  • mikor kell vezetői vagy szakértői jóváhagyás.

Egy KKV-nál az AI-műveltség lehet egy gyakorlati belső oktatás, egy rövid AI-használati szabályzat, egy tiltott és engedélyezett felhasználási lista, valamint néhány egyértelmű munkavállalói szabály.

Rövid KKV példa:

Ügyféladatot nem másolunk be nyilvános AI-eszközbe.

Munkavállalói adatot nem elemzünk AI-jal előzetes jogi vizsgálat nélkül.

AI által írt választ nem küldünk ki emberi ellenőrzés nélkül.

Üzleti titkot, szerződést, ajánlatot, belső pénzügyi adatot nem töltünk fel ellenőrizetlen rendszerbe.

Nem használunk AI-t olyan döntésre, amely emberek jogait vagy lehetőségeit érintheti, előzetes szakértői értékelés nélkül.

Ezek nem bonyolult szabályok, de hiányuk súlyos problémát okozhat.

 

A tiltott AI-gyakorlatok, már ma is: nem minden megoldás megengedett csak azért, mert technikailag működik

A fenti képen látható idővonal külön kiemeli, hogy a tiltott AI-gyakorlatokra vonatkozó szabályok már alkalmazandók.

Ez egy különösen fontos üzenet.

 

Az AI Act egyik alapgondolata, hogy vannak olyan AI-alkalmazások, amelyek elfogadhatatlan kockázatot jelentenek. Az Európai Bizottság friss összefoglalója szerint a tiltott AI-gyakorlatok és az AI-műveltségi kötelezettségek már 2025. február 2-től alkalmazandók. (Digitális Stratégia)

KKV-szinten ez azt jelenti: nem lehet mindent kipróbálni csak azért, mert egy eszköz elérhető.

Különösen óvatosan kell kezelni például:

  • munkavállalók vagy ügyfelek manipulálását célzó AI-megoldásokat;
  • sérülékeny csoportokat kihasználó rendszereket;
  • érzelmi állapotok figyelésére irányuló munkahelyi megoldásokat;
  • olyan AI-eszközöket, amelyek embereket értékelnek, rangsorolnak vagy kizárnak;
  • olyan automatizmusokat, amelyeknél az emberi kontroll csak látszólagos.

 

A vezetői kérdés itt nem az, hogy: „Meg tudja ezt csinálni az AI?”

Hanem az: „Szabad-e ezt így használnunk?”

 

Ez két teljesen más kérdés, és a másodikra nem az informatikus vagy a marketinges adja meg egyedül a választ.

Hanem adatvédelmi, kiberbiztonsági és jogi átgondolás, értékelés szükséges.

 

AI Act és GDPR: két szabályozás, egy valós céges működés

A KKV-k számára az egyik legfontosabb felismerés az, hogy az AI Act nem váltja ki a GDPR-t.

A két szabályozás egymás mellett működik.

 

Ha az AI-használat során személyes adat kerül a rendszerbe, akkor GDPR-kérdések is felmerülnek:

  • mi az adatkezelés célja;
  • mi a jogalap;
  • szükséges-e az adott adat bevitele;
  • megfelelő-e a tájékoztatás;
  • ki az adatkezelő;
  • ki az adatfeldolgozó;
  • történik-e adattovábbítás harmadik országba;
  • kell-e adatvédelmi hatásvizsgálat;
  • hogyan biztosított az adatbiztonság;
  • van-e emberi felülvizsgálat;
  • gyakorolhatók-e az érintetti jogok.

 

A GDPR 5. cikke szerinti alapelvek, a GDPR 6. cikke szerinti jogalap, a GDPR 32. cikke szerinti adatbiztonság és adott esetben a GDPR 35. cikke szerinti adatvédelmi hatásvizsgálat AI-használatnál is releváns lehet. Az AI Act tehát nem „külön jogi sziget”, hanem a vállalkozás adatkezelési és kiberbiztonsági rendszerébe illeszkedik.

Ezért félrevezető, ha egy KKV úgy gondolja: „Majd az AI Act-tel foglalkozunk külön.”

Nem külön kell foglalkozni vele.

Be kell építeni a cég működésébe!

 

Mit kell most tennie egy AI-t használó KKV-nak?

Az első lépés nem egy százoldalas szabályzat összeállítása. Főleg nem össze-vissza másolása a weben fellelhető dokumentumokból.

Az első lépés a láthatóvá tétel: készíteni kell egy AI-leltárt.

Ebben érdemes összegyűjteni:

  • milyen AI-eszközöket használnak;
  • kik használják;
  • milyen célra;
  • milyen adatokat visznek be;
  • van-e személyes adat;
  • van-e ügyféladat;
  • van-e munkavállalói adat;
  • van-e üzleti titok;
  • milyen szolgáltató biztosítja az eszközt;
  • milyen szerződéses feltételek vonatkoznak rá;
  • használja-e a szolgáltató a bevitt adatokat tanításra;
  • van-e emberi ellenőrzés;
  • milyen kockázati kategóriába tartozhat a felhasználás;
  • kell-e belső szabály, oktatás, hatásvizsgálat vagy szerződéses rendezés.

 

A második lépés az AI-használati szabályzat. Nem jogi nyelven túlbonyolítva, hanem munkatársaknak érthetően:

  • Mit szabad?
  • Mit nem szabad?
  • Mikor kell kérdezni?
  • Ki dönt?
  • Mit kell dokumentálni?

A harmadik lépés az AI-műveltség biztosítása.

Ez lehet oktatás, belső tájékoztató, vezetői workshop, rövid tudásanyag, teszt vagy gyakorlati példatár.

 

A negyedik lépés a GDPR-dokumentáció frissítése.

Ha a cég AI-t használ személyes adatokkal összefüggésben, akkor ezt nem lehet „láthatatlanul” hagyni.

Meg kell jelenhet a megfelelő dokumentumokban:

  • adatkezelési nyilvántartásban;
  • adatkezelési tájékoztatóban;
  • belső szabályzatokban;
  • adatfeldolgozói nyilvántartásban;
  • információbiztonsági szabályokban;
  • incidenskezelési folyamatban;
  • munkavállalói tájékoztatóban;
  • beszerzési vagy szolgáltató-ellenőrzési folyamatban.

 

Miért érdemes ezt most megcsinálni?

Mert a szabályozás fokozatosan élesedik.

A csatolt idővonal szerint 2026. augusztus 2. a következő alkalmazási dátum, majd 2026. december 2-től AI-generált tartalmak jelölésével kapcsolatos határidő következik, 2027. december 2-től egyes magas kockázatú AI-rendszereknél újabb mérföldkő jön, 2028. augusztus 2-től pedig bizonyos, termékekbe épített high-risk (magas kockázatú) AI-rendszerekre vonatkozó szabályok válnak hangsúlyossá. A Bizottság AI Act-tájékoztatása szerint a szabályok fokozatosan lépnek alkalmazásba, a teljes főbb ütemezés 2028-ig tart. (ai-act-service-desk.ec.europa.eu)

De a legfontosabb üzenet nem a dátum.

Hanem az, hogy aki most kezdi el rendbe tenni az AI-használatát, annak 2026 és 2027 nem pánik lesz, hanem menetrend.

Aki viszont megvárja, amíg „majd minden kötelező lesz”, az könnyen azt tapasztalhatja, hogy a cégben már régóta használnak AI-t, csak senki nem tudja pontosan hol, mire és milyen adatokkal.

 

A lényeg tehát: AI-pánik helyett vezetői kontroll

 

A GDPR24 szemlélete szerint: használjuk az AI-t okosan, szabályozottan, dokumentáltan és biztonságosan.

Ez különösen fontos KKV-knál, ahol nincs külön jogi osztály, adatvédelmi csapat és compliance-részleg. De a biztonságra mindenhol szükség van.

 

Ha inkább azonnal a személyes segítséget választod: Dr. Olajos József adatvédelmi és kiberbiztonsági szakjogász

 

 

 

Blog

Legfrissebb cikkeink

10 pontos bírságmentes GDPR Szabályzat cheklist amivel KKV-ként elkerülheted a bírságot!

Töltsd le a 10 pontos tájékoztatónkat, amiben elmondjuk mik azok az elemek, amiknek szerepelnie kell az adatkezelési tájékoztatódban, hogy elkerüld a bírságot!